EGYEDÜL A LEGJOBB SE JÓ

Dalszövegek ~ képre írva

@ELKÜLDÖM KÉPESLAPKÉNT!

MOBILMÁNIA: EGYEDÜL A LEGJOBB SE JÓ

Talán eljössz. Nem tudom.
Készülődöm, változom.
Legalább félig van miért.
Vigyázok, hogy rend legyen.
Néha, régen, volt ilyen,
ahogy a káosz körbeért.
Zene, az szólni fog, ne félj.
Maradt a megszokott helyén.
Közel, vagy távol voltál, úgy segítettél.
Örülnék, és szeretném, ha újra itt lennél.

Akármerre járhatok,
voltak, lesznek szép napok,
és mindet újraélhetném.
A lényeg úgysem ebben áll.
A dal is több a hangoknál.
Mit érne, bármit érek, ha nem mutathatnám?
Örülnék, és szeretném, ha újra itt volnál.

Egyedül a legszebb se szép.
Egyedül a legjobb se jó.
Föld alá forduló folyó.
Egyedül a legszebb se jó.
Egyedül a legjobb se szép.
Színeink csenddé szakadnak szét.

AZ ÉLET SZÉP, AZ ÉLET MINDEN

Dalszövegek ~ képre írva

@ELKÜLDÖM KÉPESLAPKÉNT!

VIKIDÁL GYULA: AZ ÉLET SZÉP

Hűs forrás, dús liget, havas csúcs, oly ragyogó,
Csak képzeld el és látod, tárd ki a fénynek lelked,
Hogy te is felfedezhesd, mind-e csodálatos világot.
Minden táj titkot rejt, ott, hol élt már ember,
Átok vert és áldott sorsok,
rég volt boldog ősök,
És nem csak fényes hősök, 

névtelen békés dolgos milliók,

Az élet szép az élet minden,
Ha rangod pénzed, semmid nincsen,
A legnagyobb kincs mégis csak tiéd,
Ösztön vágy és képzelet,
Küld, hogy lásd, hogy megismerd,
Azt mi értelemmel tölti meg a létezést,
A föld csak néked őrzi titkát,
S ez végtelen nagy gazdagság,
Csak tudd és akard látni bűvét, varázsát,
Vár a messzi ismeretlen,
A tudás az, mi fölemel,
Várnak rád új és új csodák,

Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet a földön ember,
A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét,
Lesz út, lélektől lélekig,
Lesz kinek megtanítsd világod titkait,
Az élet szép az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,

Az óceánok, az őslények, a mamut,
A sivatagi oroszlán és az ember,
Mikor is építették a piramisokat?

Négy-ötezer éve a Nílus mellett Egyiptom földjén

És ott állnak még most is,
Hirdetik az ember nagyságát, mert a világ gyönyörű,

Mély barlang vad dzsungel,
folyó zúg zord tenger,
Magányos őrtorony a parton,
Trópusi nap hevében, jéghegyek közt a télben,
Utat tör tehetség és szorgalom,
Minden sors új kezdet, remél és küzd az ember,
Keresné, hogy lehetne boldog,
Teremtő lázban égve, s egy új kor szebb reménye,
Mint lámpás fénye mindig felragyog,

Az élet szép az élet minden,
Ha rangod pénzed, semmid nincsen,
A legnagyobb kincs mégis csak tiéd,
Ösztön vágy és képzelet,
Küld, hogy lásd, hogy megismerd,
Azt mi értelemmel tölti meg a létezést,
A föld csak néked őrzi titkát,
S ez végtelen nagy gazdagság,
Csak tudd és akard látni bűvét, varázsát,
Vár a messzi ismeretlen,
A tudás az, mi fölemel,
Várnak rád új és új csodák,

Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet a földön ember,
A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét,
Lesz út, lélektől lélekig,
Lesz kinek megtanítsd világod titkait,
Az élet szép az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,

A legnagyobb kincs örökké tiéd,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,

Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet a földön ember,
A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét,
Lesz út, lélektől lélekig,
Lesz kinek megtanítsd világod titkait,
Az élet szép az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,

A legnagyobb kincs örökké tiéd,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,

Igen ez a legszebb tanár úr: tanítani!

Örökké tiéd

VAGY MINDENT, VAGY SEMMIT

Dalszövegek ~ képre írva

@ELKÜLDÖM KÉPESLAPKÉNT!

~ * ~ 

MÁTÉ PÉTER: VAGY MINDENT VAGY SEMMIT

Ha felgyújtják az ember házát,
Vagy kirabolják mondjuk a lakását,
A tettes meglakol,
Van törvény és szigor,
Mely őriz minket rendületlenül.

Hát csalárdul hazudni,
Szívekbe hatolni,
Reményre gyújtani,
Álmokat rabolni
Miért szabad büntetlenül?

Vagy mindent, vagy semmit,
Csak így akarom,
Legyen a döntő szó tiéd,
S én elfogadom,
Már a félmegoldás nem elég,
A megunt kedves szerepét
Én nem játszom el,
Még tőled se kell nekem!

Vagy mindent, vagy semmit,
Így akarom én,
Legyen a szíved másoké,
Vagy csak az enyém,
Nekem nem kell nyári szerelem,
Vagy mindig jöjj,
Vagy sohasem,
De ne rontsd el így,
Ily könnyen az életem!

A szél viszi a felleget,
De az ellenszél tán visszahozza még,
De én, ha egyszer elmegyek,
Többé gondolatban sem jutok feléd.

Vagy mindent, vagy semmit,
Csak terajtad áll,
Légy, aki nékem mondja el,
Ha valami fáj.
Legyen mindig egy a mi utunk,
Ha válságunkból kijutunk,
Csak velem örülj,
Ha ragyog a nyár,
Ha későre jár,
Csak mellettem állj,
Vagy menj tovább,
És ne lássalak
Soha már!

EGYSZER MAJD RÁJÖSSZ, MI MENNYIT ÉR...

Dalszövegek ~ képre írva

@ELKÜLDÖM KÉPESLAPKÉNT!

~ * ~ 

DELHUSA GJON: EGYSZER RÁJÖSSZ

Átjár a szél, hogyha útra kél, gondolj rám,
El ne felejtsd, mit ígértél.
A hűség olyan, akár a Hold a vonaton,
Mely elkísér, ahová utazom.

Egyszer majd rájössz, mi mennyit ér,
Mit tettél meg, s kiért,
Köveken át vezet az út valakiért,
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás.

Tudod a távollét olyan, mint a tűz,
Vagy sikítva ég, lobban a láng,
Vagy halkan elég.
A story itt véget ér...
Kérem a számlát,
S elindulok hazafelé,
Volt egy könnyű regény.

Egyszer majd rájössz, mi mennyit ér,
Mit tettél meg, s kiért,
Köveken át vezet az út valakiért,
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás.

Egyszer rájössz, mennyit érsz,
Mit tennél meg, s kiért,
Rozoga volt az a híd hozzád,
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás.

Egyszer majd rájössz, mi mennyit ért,
Mit tettél meg, s kiért,
Köveken át vezet az út valakiért.
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás...

AZ ÚT LEGYEN VELED...

Dalszövegek ~ képre írva

@ELKÜLDÖM KÉPESLAPKÉNT!

Mobilmánia: Az út legyen veled

Nem baj, hogy most vége van.

Mindegy is, miért.

Biztos úgy van, biztos igaz.

Csak én nem értem még.

Az se bánt. ha úgy gondolod,

kéne valami új.

De végignézni, ahogy csomagolsz,

azt nem élem túl.

Egy autó érted jön,

tudom, messze visz.

Felfogom, megértem.

Ne akard, hogy lássam is.

Lehet, nem sokat jelent,

de gondolj rá,

csak üressé tennél, vagy szabaddá.

Azt viszem tovább,

amit együtt – bárhogy is.

Azt viszem tovább,

ha már csak félig is.

De ha ez se fontos már, ne szólj.

Úgy leszek tovább,

mintha néznél messziről.

Én így vigyázok rád.

Vagy minden összedől.

De ha ez se fontos már, ne szólj.

Ne szólj.

Köszönöm, hogy voltak idők,

közös útjaink.

Köszönöm, hogy voltak őrült

ragyogásaink.

Köszönöm, hogy értem voltál,

ahogyan lehet.

Köszönöm, hogy van mit köszönnöm.

Az út legyen veled.

Köszönöm, hogy voltak idők,

közös útjaink.

Köszönöm, hogy voltak őrült

ragyogásaink.

Köszönöm, hogy értem voltál,

ahogyan lehet.

Köszönöm, hogy van mit köszönnöm.

Az út legyen veled.